A szilveszteri tűzijáték ma már sokak számára az újév köszöntésének megszokott része, Magyarországon azonban nem egyik napról a másikra alakult ki ez a hagyomány. Bár ünnepi tűzijátékokat már évszázadokkal ezelőtt is rendeztek, a lakossági szilveszteri pirotechnika csak jóval később, különösen a rendszerváltás utáni évtizedekben terjedt el szélesebb körben. A mai szokások kialakulásában a régi évbúcsúztató zajkeltés, a pirotechnika fejlődése és a változó jogi szabályozás egyaránt szerepet játszott.
A szilveszteri tűzijáték ma már szinte összeforrt az évbúcsúztatással, miszerint éjfélkor az égbolton megjelenő fényekkel és hanghatásokkal köszöntjük az új esztendőt. A tűzijáték azonban jóval régebbi hagyomány, mint maga a modern szilveszteri ünneplés. Magyarországon évszázadok óta használják különböző ünnepi alkalmakon, miközben a magánszemélyekhez kötődő szilveszteri pirotechnika jóval később vált széles körben elterjedtté. A történethez hozzátartozik az állami szabályozás, a korábbi korlátozások és az is, hogyan vált az ünnepi zajkeltés egyik modern formájává a tűzijáték.
A pirotechnikai eszközök története több évszázadra nyúlik vissza. A tűzijátékok eredete Kínához kapcsolódik, Európában pedig fokozatosan terjedtek el az ünnepi látványosságok között. Magyarországon is korán megjelentek a látványos pirotechnikai bemutatók, amelyek elsősorban jelentős udvari, egyházi vagy állami eseményekhez kapcsolódtak. A hazai tűzijáték történetének egyik fontos sajátossága, hogy sokáig nem a lakossági szórakoztatás részeként használták ezeket az eszközöket. A nagyobb tűzijátékok megszervezése és lebonyolítása speciális szakértelmet igényelt, ezért elsősorban szervezett ünnepségek látványosságaként jelentek meg. A magyarországi tűzijátékok történetét feldolgozó források a XV. századtól kezdve számos jelentős eseményhez kapcsolódó bemutatóról számolnak be.
Hogyan kapcsolódott össze a tűzijáték a szilveszterrel?
A szilveszteri ünnepléshez eredetileg nem feltétlenül a tűzijáték, hanem a zajkeltés kapcsolódott. Az év utolsó napjához és az újév kezdetéhez számos népszokás társult, amelyek között fontos szerepet kapott a hangoskodás. A hagyomány szerint a zaj elűzte a rosszat és az ártó szellemeket, illetve segített elbúcsúztatni az óévet. Korábban ehhez különféle hangkeltő eszközöket, például kolompokat, ostorokat vagy más zajkeltő tárgyakat használtak. A modern korban ezeket részben felváltották a petárdák és a pirotechnikai eszközök. A látványos fényhatás pedig idővel ugyanolyan fontos részévé vált az évbúcsúztatásnak, mint maga a hangos ünneplés. A szilveszteri tűzijáték elterjedéséhez az is hozzájárulhatott, hogy az éjféli fényjáték jól illeszkedik az évforduló hangulatához. A téli sötét égbolton a színes fények különösen látványosak, ezért a tűzijáték természetes módon vált az újév köszöntésének egyik emblematikus elemévé.
Mi történt Magyarországon a 20. században?
A lakossági tűzijátékozás története Magyarországon nem volt folyamatosan egyforma. A második világháborút követően a pirotechnikai termékek állami monopólium alá kerültek, ezért a nagyközönség számára jóval korlátozottabbak voltak a lehetőségek. Tűzijátékot elsősorban néhány kiemelt ünnep alkalmával lehetett látni, például augusztus 20-án. Ez jelentős különbség a mai gyakorlathoz képest. A jelenlegi formájában ismert lakossági szilveszteri tűzijátékozás fokozatosan vált elterjedtebbé, ahogy a pirotechnikai termékekhez való hozzáférés és azok szabályozása is változott. Éppen ezért nehéz egyetlen évszámot megjelölni arra a kérdésre, hogy „mióta van” Magyarországon szilveszteri tűzijáték. Maga a tűzijáték évszázadok óta jelen van az ország ünnepi kultúrájában, a szilveszterhez kapcsolódó, széles körű lakossági használat viszont egy jóval későbbi fejlődési folyamat eredménye.
Mikor vált igazán elterjedtté a lakossági tűzijátékozás?
A rendszerváltást követő időszakban a pirotechnikai termékek egyre könnyebben elérhetővé váltak a lakosság számára, és az év végi tűzijátékozás fokozatosan tömegjelenséggé vált. Megjelentek a különböző rakéták, telepek, római gyertyák és más, szórakoztató célú termékek. Ezzel együtt szükségessé vált a használat részletesebb szabályozása is. A pirotechnikai termékek ugyanis megfelelő ismeretek és körülmények nélkül veszélyesek lehetnek, ezért a jogszabályok meghatározzák, hogy az egyes kategóriákba tartozó termékeket ki, mikor és milyen feltételek mellett vásárolhatja meg és használhatja fel. A szabályozás az évek során többször változott, így a régebbi szilveszteri szokások és a jelenlegi előírások nem feltétlenül egyeznek meg.
Mit jelent ma a szilveszteri tűzijáték?
Mit jelent ma a szilveszteri tűzijáték?A jelenlegi magyar szabályozás különböző pirotechnikai osztályokba sorolja a termékeket. A lakossági felhasználás szempontjából különösen fontos a második és harmadik pirotechnikai osztály, amelyekbe többek között különböző tűzijátéktelepek, rakéták és egyéb látványos termékek tartozhatnak. A nagyobb, harmadik pirotechnikai osztályba sorolt termékek bizonyos feltételek mellett év végén vásárolhatók meg, és engedély nélkül meghatározott időszakban használhatók fel. A hatályos szabályozás szerint a december 31-én 18 órától január 1-jén 6 óráig tartó időszakhoz kötődnek ezek a lehetőségek. Fontos ugyanakkor, hogy a helyi önkormányzati szabályok további korlátozásokat is előírhatnak. Ez különösen nagyvárosi környezetben lehet fontos, ezért a tűzijáték használata előtt mindig az adott évre és az adott településre vonatkozó aktuális előírásokat érdemes ellenőrizni.
A petárda nem ugyanaz, mint a tűzijáték
A szilveszteri ünneplés kapcsán gyakran együtt emlegetjük a tűzijátékot és a petárdát, jogilag azonban fontos különbség van közöttük. Magyarországon a petárda birtoklása és használata magánszemélyek számára tiltott. Ez a szabály nem csak szilveszterkor érvényes. A legális tűzijátékok ezzel szemben megfelelő feltételek mellett megvásárolhatók és felhasználhatók. A termékek használatánál azonban minden esetben követni kell a használati útmutatót, valamint az aktuális jogszabályi és helyi előírásokat.
Miért fontos a felelős használat?
A tűzijáték látványos része lehet az évbúcsúztatásnak, de pirotechnikai termékről van szó, ezért a használata körültekintést igényel. A biztonság szempontjából nemcsak az számít, hogy milyen terméket választunk, hanem az is, hogy hol, mikor és milyen körülmények között használjuk. A megfelelő termék kiválasztása, a használati útmutató betartása és a biztonságos távolság megtartása egyaránt fontos. Ugyanilyen lényeges az aktuális jogszabályok ismerete, hiszen a tűzijáték használatára vonatkozó szabályok időről időre változhatnak.
Több évszázados hagyományból modern szilveszteri látványosság
A szilveszteri tűzijáték tehát nem egyetlen időpontban született magyar hagyomány. A tűzijáték maga évszázadok óta jelen van Magyarország ünnepi kultúrájában, miközben a szilveszterhez kötődő lakossági használata fokozatosan, a 20. század második felétől és különösen a rendszerváltás utáni időszakban vált széles körben ismertté. A régi évbúcsúztató zajkeltés hagyománya így találkozott egy modern látványossággal. Ma az éjféli fények sokak számára ugyanúgy hozzátartoznak az újév kezdetéhez, mint a pezsgő, a virsli vagy az újévi fogadalmak. A tűzijáték története ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy az ünnepi szokások folyamatosan változnak. Ami ma természetes része a szilveszternek, néhány évtizeddel korábban még egészen más formában létezett, és az is elképzelhető, hogy a jövőben újabb szabályok és új technológiák alakítják majd az évbúcsúztatás látványát.
A cikk megírásában az ABSOLUT PYRO Kft., a tuzijatek.hu üzemeltetője segített. A vállalat a pirotechnikai termékek és szolgáltatások területén szerzett tapasztalatával járul hozzá ahhoz, hogy az érdeklődők megbízható információk alapján tájékozódhassanak a tűzijátékok világáról. A szakmai háttér és a megfelelő tájékoztatás különösen fontos a pirotechnikai termékek felelős és biztonságos használatához.