Megráz az autó kiszálláskor? Ezért van, és így előzd meg

Fagyos reggel van, kiszállsz a kocsiból, és amikor visszanyúlsz, hogy becsukd az ajtót, egy apró pattanás kíséretében valami belecsíp az ujjadba. Ha utána rögtön újra megfogod az ajtót, már nem történik semmi, másnap reggel azonban kezdődik minden elölről. Egy idő után azon kapod magad, hogy a kabátod ujjával, gyanakodva csukod be a kocsit, és közben azon töprengsz, nincs-e valami baj az autó elektromos rendszerével.

Pedig a kocsi ebben jó eséllyel teljesen ártatlan. A töltést, amely ilyenkor az ujjadba csíp, valójában te magad hozod ki az ülésből, és ha egyszer megérted, mi történik abban a pár másodpercben, amíg kiszállsz, azt is látni fogod, miért elég egyetlen apró mozdulat ahhoz, hogy egész télen megszabadulj tőle.

Miért ráz meg az autó?

Sokan úgy gondolják, hogy maga az autó töltődik fel menet közben, az elektrosztatikával foglalkozó brit Electrostatic Solutions szakemberei szerint azonban ilyenkor általában nem a kocsi, hanem a benne ülő ember a feltöltött fél. Az egész már vezetés közben elkezdődik. A ruhád folyamatosan mozog és súrlódik az ülés kárpitján, és ahol két különböző anyag egymáshoz dörzsölődik, majd elválik, ott elektromos töltések vándorolnak át egyikről a másikra. Amíg ülsz, ebből semmit sem érzékelsz, hiszen a két ellentétes töltés szinte egymáson van, és nagyjából kioltja egymás hatását. Abban a pillanatban azonban, amikor felállsz, szétválnak, és a rajtad maradt töltés miatt a tested feszültsége hirtelen megugrik.

John Chubb brit elektrosztatikai szakértő a kilencvenes évek végén méréssorozatban vizsgálta, mennyire töltődnek fel a kocsiból kiszálló emberek, és úgy találta, hogy ez a feszültség nagyjából egy másodperc alatt éri el a csúcsát. A csípést szerinte körülbelül 3500 volt fölött érezzük, az Electrostatic Solutions pedig azt írja, hogy kiszálláskor a 10 000 volt sem ritka. Ijesztően hangzik, de a testünkön összegyűlő töltés mennyisége, és vele a kisülés energiája is olyan kicsi, hogy ez valóban csak egy kellemetlen csípés, és semmi köze ahhoz az áramütéshez, amelyet egy hibás konnektor okozhat.

Hogy miért nem rögtön kiszálláskor érzed? Azért, mert a cipőd gumitalpa elszigetel a földtől, így a töltés nem tud hová elszivárogni, és egészen addig rajtad marad, amíg a kezed közel nem ér valamihez, ami elvezeti. Ez jellemzően az autó ajtaja, és ilyenkor az egész felgyűlt töltés néhány milliméterről, egyetlen szikrában ugrik át az ujjbegyedre, ami ráadásul az egyik legérzékenyebb pontunk. Ezzel ki is egyenlítődik a feszültség közted és a kocsi között, ezért nem csíp meg másodszor, ha rögtön újra hozzáérsz. Sötét mélygarázsban egyébként néha a kis kékes szikrát is látni.

Így szállj ki, hogy ne rázzon meg

Ha a baj abban a pillanatban kezdődik, amikor felállsz az ülésből, akkor a megoldás is adja magát. Arra kell figyelned, hogy ebben a pillanatban már kapcsolatban legyél a kocsi valamelyik fém részével, mert akkor a töltésnek nincs ideje felgyűlni benned, hanem kiszállás közben, apránként és észrevétlenül távozik a kezeden keresztül. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy még ülve megfogod az ajtókeretet, és csak akkor engeded el, amikor már a kocsi mellett állsz. Az Electrostatic Solutions is pontosan ezt ajánlja, és hozzáteszi, hogy egy kis gyakorlás után könnyen megy.

Ha elfelejtetted

Persze előfordul, hogy csak akkor jut eszedbe az egész, amikor már kint állsz a kocsi mellett, de ilyenkor sem kell az ujjadat feláldoznod. Fogd meg a kulcs fém szárát, és a hegyével érintsd a karosszériához, így a szikra a kulcs hegye és a fém között ugrik át, te pedig a brit szakemberek szerint semmit sem érzel belőle. Ugyanez a fogás az irodai kilincsnél vagy a bevásárlókocsinál is bevethető.

Miért télen a legrosszabb?

Nyáron ugyanúgy csúszkálsz az ülésen, a kocsi mégis szinte csak télen csíp meg, és ennek a levegő páratartalmához van köze. Párás levegőben a ruhán és a kárpiton vékony nedvességréteg ül meg, amelyen keresztül a töltés folyamatosan elszivárog, így nincs ideje komolyabb feszültséggé összegyűlni. Télen viszont kettős a baj, mert a hideg levegő eleve kevés vizet tud megtartani, és amikor a fűtés felmelegíti, a relatív páratartalma még tovább csökken, vagyis a lakásban és az utastérben is kifejezetten száraz lesz a levegő. Az Electrostatic Solutions azt tanácsolja, hogy ahol lehet, 30 százalék fölött tartsuk a páratartalmat, egy befűtött téli lakásban vagy autóban azonban könnyen ez alá is eshet.

A száraz levegő ugyanakkor csak ront a helyzeten, a csípést nem ez okozza. Chubb méréseinek egy része februárban és márciusban, 48 és 65 százalék közötti páratartalom mellett készült, és a testfeszültség így is többször jóval a csípési küszöb fölé ment, ezért egy enyhébb, nyirkos napon is megcsíphet a kocsi, csak ritkábban, mint egy száraz, fagyos reggelen.

Miért csak engem ráz meg?

Sok családban visszatérő téma, hogy ugyanabból az autóból kiszállva az egyik utast rendszeresen megcsípi a kocsi, a másikat pedig szinte soha. Ilyenkor könnyű valami különleges testi adottságra fogni a dolgot, pedig a magyarázat általában sokkal hétköznapibb, és ugyanez az oka annak is, hogy egyik nap csíp, a másikon nem.

Sokat számít, milyen ruha ér az üléshez. Chubb egyik mérésében ugyanazon az ülésen nejlonban 15–16, gyapjúban 11–12, pamutban pedig 6,7–7,2 kilovoltos csúcsfeszültséget mértek, vagyis a pamutnál nagyjából feleakkorát, mint a nejlonnál. Más napokon és más üléseken a nejlon és a gyapjú sorrendje változott, a pamut viszont rendre a legalacsonyabb értékek között volt, és a brit szakcég is azt írja, hogy a pamutruhával általában nincs gond.

Számít a cipő is. A vastag gumitalp jól szigetel, ezért a töltés a talpadon keresztül nem jut le a földbe. A bőrtalp a brit szakemberek tapasztalata szerint gyakran kedvezőbb, és azt is javasolják, hogy aki nagyon sokat szenved a csípésektől, próbálja ki több cipőjét, mert lehet, hogy valamelyikkel jóval ritkábban jön elő a gond.

És persze ott van maga az ülés. Chubb mérései szerint a vezetőképes szálakkal szőtt üléshuzatok több esetben a csípési küszöb alá vitték le a testfeszültséget, vagyis két autó között pusztán a kárpit miatt is nagy lehet a különbség. Ha a kocsiban utólag felszerelt, műszálas üléshuzat van, és azóta gyakoribb a csípés, érdemes arra is gyanakodni. Szövetülésnél egy antisztatikus spray is segíthet, csak a hatása idővel elkopik, ezért a fűtési szezonban időnként meg kell ismételni.

Végül az sem mindegy, hogyan szállsz ki. Aki lendületből csúszik le az ülésről, és közben végigdörzsöli rajta a hátát és a combját, valószínűleg több töltést visz magával, mint aki egyszerűen kiemelkedik a helyéről.

Segít a földelőszalag?

Az autós boltokban ma is kapható, a lökhárító alól a földig lelógó szalagot sokan éppen emiatt veszik meg. Csakhogy az a karosszéria töltését vezetné el, a kiszálláskori csípést viszont jellemzően a te testeden összegyűlt töltés okozza, amely a szalag ellenére is a kezeden keresztül távozik. Az új-zélandi autóklub (AA) szakértője egy olvasói kérdésre válaszolva egyenesen kidobott pénznek nevezte, igaz, ugyanazon az oldalon egy korábbi válasz még azt írta, hogy egyeseknek segít. Ha kipróbálnád, nagy kárt nem teszel vele, a csípéstől azonban sokkal inkább megszabadít, ha kiszálláskor fogod a keretet.

A benzinkúton már nem csak kellemetlen

Tankoláskor ez a kis szikra már több puszta bosszúságnál. Ha tankolás közben visszaülsz a kocsiba, majd kiszállás után rögtön a töltőpisztolyhoz nyúlsz, a feltöltődött tested éppen a benzingőz mellett sül ki, a gőz pedig egy ilyen apró szikrától is lángra kaphat. A tankolóberendezések gyártóit és forgalmazóit tömörítő amerikai Petroleum Equipment Institute (PEI) a Stop Static nevű kampányában közel kétszáz olyan bejelentett esetről ír, amely a jelek szerint statikus kisüléssel függött össze. Az ilyen tüzek szerencsére ritkák, és elkerülni is egyszerű őket.

Mikor gyanakodj másra?

A statikus kisülést elég könnyű felismerni, hiszen egyetlen éles pattanásról van szó az első érintésnél, amely száraz, hideg időben sokkal gyakoribb, és ha közvetlenül utána ismét hozzáérsz a fémhez, már nem ismétlődik. Elektromos és hibrid autóból kiszállva is ugyanez történhet.

Más a helyzet, ha nem egy pillanatnyi csípést, hanem tartós bizsergést érzel, amíg a karosszériához érsz, vagy ha minden érintésnél újra megráz a kocsi anélkül, hogy közben visszaültél volna. Ugyanez igaz arra is, ha töltés közben jelentkezik az ütés. Ilyenkor ne érintsd meg újra az autót, kérj segítséget szakembertől, nyilvános töltőnél pedig jelezd a hibát az üzemeltetőnek.

A legtöbbünknél szerencsére nem erről van szó, hanem csak a téli száraz levegőről, egy rosszul megválasztott kabátról és egy gumitalpú cipőről, amelyekkel szemben egyetlen jól időzített mozdulat is elég.

Források – Electrostatic Solutions (Static shocks and how to avoid them), John Chubb Instrumentation (The control of body voltage getting out of a car), Petroleum Equipment Institute (Stop Static), American Petroleum Institute, AA New Zealand. Fotók Ono Kosuki, Mix and Match Studio és Engin Akyurt, Pexels.