Volt már olyan, hogy ettél, pedig nem is voltál igazán éhes? Hogy nem egy-két falattal csillapítottad az étvágyad, hanem megállás nélkül ettél tovább, akkor is, amikor már rosszul érezted magad? Nem vagy egyedül. A túlevés sok ember életében jelen van – és messze nem csak az akaraterőről szól. Mert a túlevés nem csupán ételről szól. A gondolatokat és érzéseket is táplálja. És amikor túl sokáig fordítjuk hátat a belső világunknak, az evés válik kapaszkodónkká.Ebben a cikkben végigjárjuk, mi történik testünkben és lelkünkben a túlevés közben – és hogyan fordulhatunk újra önmagunkhoz odafigyeléssel és gyengéd öleléssel.
Mit tesz a túlevés a testünkkel?
Amikor túltöltjük a gyomrunkat, nemcsak az energiafelhasználás zavarodik meg, hanem az anyagcserénk is felpörög – mitöbb, pulzusunk emelkedik, izzadni kezdünk, sőt egy-egy óra múlva már a gyomorfájdalom, émelygés vagy akár reflux is beköszönhet
Közben a testünk újra és újra jelezi: „elég volt”. De mi nem halljuk meg, mert a gyors mentális feszültség el akar érni valamit: megnyugvást, dicséretet, valami nélküli szeretetet. És ez a hiány emberközpontú. Olyan hiány, ami nincs kapcsolatban az étellel, mégis ott kötődik hozzá.
A puffadás, a teltség tovább súlyosbítja az érzelmi disztresszt – amit a bűntudat, szégyen tovább emel. A tudomány szerint az ünnepi falatozás után gyakori az alvászavar, nyugtalanság, sőt alvásproblémák is – amit csak tetéz a hirtelen vércukoringadozás.
A túlevés nem csak testi, hanem érzelmi kérdés is
A túlevés nem arról szól, hogy valaki szereti a finom ízeket vagy gyenge lenne az akaratereje. Gyakran mélyebb okok állnak a háttérben: stressz, szorongás, magány, unalom, vagy éppen az az érzés, hogy „valamit be kell pótolni”. A gyors evés ideiglenes megnyugvást ad – a test endorfint termel, ami kellemes érzést hoz –, de utána gyakran jön a bűntudat, a szégyen és a kérdés: „Miért csináltam ezt megint?”
Az angol szakirodalom szerint a falási epizódok gyakran kontrollvesztéssel járnak. Nemcsak nagy mennyiségű étel fogy el rövid idő alatt, de az ember képtelen megállítani magát közben. Ez hosszú távon nemcsak fizikai panaszokat okozhat (pl. elhízás, emésztési zavarok), hanem mentális nehézségeket is: romlik az önértékelés, nő a szorongás, és kialakulhat depresszió is.
Hogyan lehet kilépni a túlevés köréből?
A kulcs a tudatosság – és az együttérzés önmagunkkal szemben. Nem elég csak azt mondani, hogy „holnaptól jobban figyelek”. A túlevés leküzdéséhez fontos megérteni, mi váltja ki, és olyan új szokásokat kialakítani, amelyek valóban segítenek.
Figyelj a tested jelzéseire: Tényleg éhes vagy? Vagy valami mást szeretnél – például pihenést, figyelmet, megértést?
Étkezés közben lassíts: Ha lassan eszel, jobban észreveszed, mikor jóllaktál.
Töltsd meg más módon a napodat: Séta, baráti beszélgetés, egy jó könyv – mind segíthetnek, hogy ne az evés legyen az egyetlen örömforrás.
A jóga, a meditáció és az önszeretet gyakorlatok is segíthetnek.
Ha szeretetéhes vagy, mindenképpen saját magad önszeretetével kell kezdeni. Ha pedig van rá lehetőséged, érdemes olyan barátokat, párt keresni, akivel valóban meg tudod élni az intim pillanatokat.
Ne hibáztasd magad: A bűntudat újabb falási rohamokat szülhet. Ehelyett próbálj meg tanulni az adott helyzetből.
Súlyosabb esetekben érdemes szakember segítségét kérni – pszichológus vagy dietetikus támogathat a háttér okok feltárásában és az új szokások kialakításában.
A túlevés mögött mindig ott van egy fontos üzenet
A túlevés gyakran nem a test, hanem a lélek kiáltása. Nem kell tökéletesnek lenned ahhoz, hogy jobban érezd magad a bőrödben. Ha odafigyelsz magadra, ha türelmes vagy a visszaeséseknél is, idővel változhat minden. Az evés lehet élvezet, táplálék és gondoskodás – de nem kell, hogy vigasz vagy menekülés legyen. Már azzal sokat teszel, hogy olvasol erről a témáról, és elgondolkodsz: „Mi van valójában mögötte?” Ez már egy fontos első lépés – és minden változás itt kezdődik.