A fórum felállítása nem állandó

Oldal kiválasztása Titus diadalíve Egyike a Forum Romanum három diadalívének. A Via Sacra legmagasabb pontján áll. Az általános vélekedés szerint Kr. Ez volt az a hadjárat, amely során ember halt meg, majd a zsidók szétszóródva a világban létrehozták a zsidó diaszpórát. A hadjárat okát, ha a dolgokat nagyon leegyszerűsítjük, nem a lázadásokban kell keresnünk, annak ellenére sem, a fórum felállítása nem állandó a zsidó felkelést verte le, hanem a zsidók vallásában, ugyanis nem voltak hajlandók részt venni a császárkultuszban, amin keresztül pedig a római uralkodók a birodalmi egység megteremtését vélték megtalálni.

A hadjárat során, bár Josephus Flavius azt igyekszik elhitetni, hogy Titus meg akarta kímélni, de a valóság az, hogy kifosztották és lerombolták a jeruzsálemi szentélyt, s a zsidó hadifoglyokkal is igen kegyetlenül bántak. A siker példátlan visszhangot keltett. A senatus önálló diadalmenetet ajánlott fel neki, s mi sem jelzi jobban apjával szembeni töretlen hűségét, hogy ennek dicsőségét is megosztotta, s a diadalmenet Titus és Vespasianus közös ünneplése lett.

A hadjáratot megörökítő diadalkapu olyan fájdalmas emlékeket idézett a zsidók számára, hogy a római zsidó közösség rabbijai megtiltották hittársaiknak, hogy átmenjenek a diadalív alatt.

A diadalív felállításának apropója tehát világos, állíttatója azonban nem ennyire egyértelmű. Bizonyos kutatók ugyanis azt mondják, hogy még maga Titus kezdte meg az építkezést, de korai halála miatt öccsének, Domitianusnak kellett befejezni.

Más kutatók tagadván ezt, sokkal későbbi időre, Traianus korára teszik építését. A diadalív ugyanis stilisztikai szempontból számos hasonlóságot mutat Traianus Beneventumban Benevento felállított diadalkapujával. Ezt a tudósi állásfoglalást akár el is fogadhatnánk, de meg is fordíthatjuk, nagy péniszű srácok semmi sem bizonyítja, hogy a két kapu azonos megrendelő, esetleg azonos kivitelező tervei alapján készült.

Könnyen feltehető az is, hogy a későbbi merített a korábbi stilisztikai megoldásaiból. A későbbi építtetés mellett azt a filológiai érvet szokták még felhozni, hogy a Titus diadalívet meglehetősen későn említik a latin szerzők, s ha már Domitianus idején megépült volna, korábban kellett volna említeniük. A diadalív akármikor is épült, minden bizonnyal eredetileg nem ott állt, ahol ma.

A fórum felállítása nem állandó

A diadalív alatti útszakasz ernyedt ernyedt pénisz munkái a Via Sacra több, jóval korábbi rétegét tárták fel. Ennek alapján állítják, hogy a diadalkapu eredetileg a Clivus Palatinuson állt, feltehetően a mai helyétől északabbra, ahonnan Venus és Róma templomának megépítésekor helyezték át.

Egy, az építési korát nek véve, mintegy száz a fórum felállítása nem állandó korábbi, Augustus-kori alapzatra épült, ami még őrzi a valószínűleg es Nero idei tűzvész nyomait. Azt, hogy mi lehetett az építmény ekkor, nem tudjuk. Az ezen az alapzaton épült diadalív 15,4 m magas, 13,5 m széles és 4,75 m mélységű egykapus diadalkapu, ami attikai pantelicumi Pendelikón márványból készült, minden oldalán 4 féloszloppal.

A diadalkapu belső nyílásának mérete 8,3 X 5,36 m. Számos újítás fedezhető fel konstrukciós megoldásán és díszítésén. Ezek közül az egyik legismertebb az ión és korinthoszi oszlopfő egyesítésével kidolgozott, speciálisan római megoldású, ún. A fórum felállítása nem állandó domborművek a civil és a katonai élet számtalan szimbólumát tartalmazzák. A dekoráció merevedést csökkentő gyógynövény Roma istennő, Roma Geniusa és a győzelem istennője.

Egy három férfi hordozta fekvő figurában a Jordán folyót megszemélyesítő istenséget ismerhetünk fel, láthatunk szárnyas istennőket, a győzelem megtestesítőiként, megjelenik a Várost szimbolizáló Roma istennő ugyanez más értelmezésben Virtus, az Erény, Vitézség, Érdems a már említett Roma Genius, ami más értelmezésben Bonus Eventus Siker vagy Honor Dicsőség is lehet.

A márvány domborművek a déli oldalon Titus diadalmenetének római bevonulását ábrázolják. Ebben mutatták be a jeruzsálemi merevedés elhalványul elrabolt kincseit, az ezüst harsonákat, a hétágú gyertyatartót menorahtáblákra írva végighordozták a meghódított városok neveit.

A jelenet valóban diadalmas, amint a menet áthalad a Porta Triumphalison. Ezeket a kincseket aztán a Vespasianus Forumon felállított Béke-templomában helyezték el.

Annak ellenére, hogy a Birodalom még csak formálódott, s a fiatal köztársaság pénze inkább a hadikapacitás fejlesztésére, mintsem pompás középületekre kellett, a Forumon folyamatos volt az építkezés.

Az északi oldal domborművén ott áll Titus a quadrigán négylovas harci kocsi. Előtte méltóságát jelző lictorai a hatalom jelképével, a fascesszel vesszőnyalábba dugott bárd.

Titus diadalíve

A Roma istennő vezette kocsi fölött Victoria, a győzelem szárnyas istennője éppen Titus fejére helyezi a győzelem koszorúját. Mögötte egy fiatal férfi a római népet, egy idősebb, ünnepi togába öltözött alak pedig a római senatust jelképezi. Itt szimbolikus formában jelenik meg a titokzatos négy betű: SPQR senatus populusque Romanusami magát Rómát, a római államhatalmat a fórum felállítása nem állandó. A diadalkapu nyílása alatt középen egy kisebb dombormű Titus apotheosisát, halála utáni égbeszállását ábrázolja, amint Iuppiter sasmadara az égbe emeli.

Ez a dombormű alátámasztja, hogy nem Titus idején készült el a kapu. A diadalív a Forum diadalívei közül a legjobb állapotban megmaradt és a legteljesebben restaurált műemlék.

A fórum felállítása nem állandó.

Kitűnő állapotának hátterében az áll, hogy a középkorban a magyarországi történelemből is ismert Frangepán család által kiépített védmű-rendszerbe építették be.

Ez segített is megőrizni, hiszen nem hordták szét építőanyagként, mint a többi építményt, de egyszersmind romlásához is hozzájárult.

Különösen a XII. Az erődrendszert —ben lebontották és VII. Pius pápa a római régész-építész Giuseppe Valadierrel restauráltatta a diadalívet. A helyreállítás részben az eredeti anyagból történt, részben travertine mészkőből egészítették ki.

A fórum felállítása nem állandó,

A domborművek egy része eltűnt, jórészt csak a Colosseum felőli oldalon maradtak meg. A diadalív, noha a legjobb állapotú, s a Forum látogatható archeológiai területén található, részben mégis elzárt a nagyközönség elől, ma nem lehet alatta átmenni.

Titus, azaz teljes nevén Titus Flavius Sabinus Vespasianus A kora egyik legszebb férfijának tartott, bár portréi alapján alacsony és kissé pocakos, rövid ideig uralkodó császárt a latin történetírók az egyik legnépszerűbb és legnagyobb császárnak tartották. Nem teljesen igaz ez a kép, Titus se igazán népszerű nem volt uralkodása alatt, se korszakos szerepe nem volt a római történelemben.

A modern értékelők számtalanszor elmarasztalták a zsidó háború miatt, ám ez inkább apja műve volt, ő csak befejezte, igaz diadalmasan fejezte be. Minden császárként tett intézkedését a megfontolt politikai döntések jellemezték, s bár elbűvölő személyiség volt, kegyetlen szigorral látott ügyei intézéséhez.

Férfi fórum felállítása

Minden történetírói igyekezet sem tudja leplezni jellemhibáit: erőszakosságát, a dőzsöléseit, időnkénti könnyed nemtörődömségét.

Trónra lépését erősen ellenezte a dinasztikus politikával szembehelyezkedő szenátori párt, akik már Rómába érkezése után erősen támadták és különösen a zsidó hercegnővel, Berenikével folytatott romantikus viszonya miatt kezdték ki. Titus kétszer is nősült, mielőtt megismerkedett a nála mintegy a fórum felállítása nem állandó évvel idősebb zsidó nővel, akibe szenvedélyesen beleszeretett, s akivel, mikor az ben bátyjával, II.

Agrippa királlyal Rómába ment, nyíltan együtt is élt. A hölgy számos kitüntetésben részesült és a római nemesség legnagyobb bosszúságára feltűnően nagy befolyásra tett szert. A senatus támadásai miatt azonban Titus hatalomra jutásakor bölcsen, bár a történetírók szerint fájdalmasan búcsúzva lemondott szerelméről.

Uralkodása rosszul indult, mindjárt három katasztrófával: az első a Vezúv kitörése ben, amit az ifj. Plinius leírása és Pompei felfedezése századokkal később is ismertté és népszerűvé tett. Ezt követte ban egy háromnapos római tűzvész, amit nagylelkű császári támogatással indított újjáépítés követett, végül a valaha feljegyzett legborzalmasabb pestisjárvány következett.